Mitől lesz valóban jó a látás, és miért nem szeretnek olvasni a gyerekek?

Novemberben Dömötör Dóra, funkcionális optometrista, gyógypedagógus volt a Szülők és pedagógusok műhelye a Zenitben programsorozat vendégelőadója.

A téma, amit részletesen, tudományos alapossággal és valóban érdekesen körbejártunk, az a látás, mint képesség és annak fejlesztése volt. A szülők érdeklődésének fókusza az, hogy a gyermekük sikerrel vegye az iskolai kihívásokat, a pedagógusoknak fontos, hogy tudják, mely eszközökkel, módszerekkel tudják a legjobb eredményt elérni, a gyerekek pedig csak élvezni szeretnék a látás adta lehetőségeket. Ebben mind nagy szerepet játszik az, hogy a látásunk valóban minket szolgáljon, és ha valami nem jól működik, azt gyorsan ki lehessen deríteni és javítani, amit kell.

Igen ám, de valóban elég a látásélesség vizsgálat és a szemüveg használata? Ez megold minden problémát?

Dóra válasza erre egyértelműen a nem. A szemünk működésének nagyságrendileg 70 képességéből csak egy a látás élessége, a gyermekszemészek pedig nem mérnek mást, ezért ha biztosra szeretnénk menni, érdemes elmenni gyermekünkkel az iskolakezdés környékén egy funkcionális látásvizsgálatra is.

Sokszor csak az iskolakezdés után, második, harmadik osztályban derül fény arra, hogy valami akadályozza a gyermeket az olvasásban. Ilyenkor már nagyobb, összefüggő szövegek, kisebb betűk, hosszabb szavak kerülnek a gyermek szeme elé, amit már nem tud úgy elolvasni, mint a nagy betűket.

Dóra elmondta, hogy az olvasási problémákkal küzdő gyerekek 70%-ánál találnak a funkcionális szemvizsgálat során látásproblémákat.

Ilyenkor sok tünet utalhat arra, hogy látásvizsgálatra lesz szükség: a rendszeres fejfájás mellett a fáradtság, a lassú vagy hibás olvasás, kettős látás, a viselkedés megváltozása, az olvasás közbeni fejtartás és számos más dolog is feltűnhet a szülőnek vagy a pedagógusnak.

Dóra Amerikában tanulta azt a komplex módszert, amit közel száz éve dolgoztak ki olyan kutatók és szakemberek, akik a látás képességét különválasztották a szem fizikai működésétől, és a látás fejlesztését az idegrendszer fejlesztésén kezdték el. Ennek köszönhetően a látás funkcionális fejlesztése összekapcsolhatóvá vált a többi fejlesztési módszerrel.

Az előadó nem csak a látásproblémák felismerésére és vizsgálatára tért ki, de bemutatta a Vision Therapy módszerét is, melyet ő már tizenhét éve gyakorol kiemelkedő eredményekkel. A terápia nagy elköteleződést kíván meg a szülők részéről is, mert akár fél évig is tarthat, ha tartós és valódi eredményt szeretnénk elérni. Igaz, ez csak kétheti személyes foglalkozást és napi 10-15 perc gyakorlást jelent, de a kulcs a következetesség és a rendszeresség, mely a mai rohanó világban kihívást jelenthet a családnak.

Egy szülő is megosztotta a tapasztalatait: “Nekünk szerencsénk volt, mert a kislányom tanítója észrevette, hogy furcsán nézi a papírt, és könnyen elvesztette a fókuszt, ha a tábla és a füzet között kell váltani. Ajánlására mentünk el kivizsgálásra, és rögtön kiderült, hogy több területen is érintett a lányom. A gyakorlatokat minden alkalommal megtanította nekünk a terapeuta, minden eszközt megkaptunk, és motiváló jutalmak mellett végig tudtuk csinálni a 24 hetes terápiát. Voltak mélypontok, de az eredmények magukért beszélnek, a figyelme és az egész jelenléte megváltozott az iskolában.”

A gyerekek sokszor azért sem tudják megfogalmazni, mi zavarja őket az olvasásban, mert nincs rá szavuk, vagy nem tudják, hogy nem az a “normális”, hogy fáj, vagy nehéz az olvasás. “Volt egy kis páciensem, aki a vizsgálat alatt jött rá, hogy nem az a természetes, hogy duplán látja a betűket.” mesélte a terapeuta.

Szerencsére a fejlesztési folyamat végére a legtöbb gyermek megszereti az olvasást, ennek oka részben az is, hogy nem erőltetik azt, amíg a rávezető gyakorlatokkal meg nem erősödnek a látási funkciók. Ezután pedig apró lépésekben igazi sikerélmény lesz egy-egy rövid szöveg elolvasása, és sokkal könnyedebb lesz a tanulás, mert nem kell extra energiát fektetni a hiányok kompenzálásába.

Az előadás végén izgalmas beszélgetés bontakozott ki, ahol szó volt személyes tapasztalatokról, kapcsolódó határtudományokról és még arra is maradt idő, hogy a résztvevők kipróbáljanak néhány eszközt, amit a Vision Therapy során alkalmaznak.

És persze felmerült a kérdés, hogy csak gyerekek módszere-e a funkcionális látásterápia? “Bár a rövidlátást vagy a zöldhályogot sajnos nem gyógyítja a terápia - mondta Dömötör Dóra - de sportolóknak, irodai környezetben dolgozóknak vagy akár autóvezetésnél is sokat segíthet a terápia.”

Dömötör Dórát és munkatársairól bővebb információt a rendelő honlapján találnak: www.visiontherapy.hu

Február 11-én Dr Csermely Márta Fogszabályozási szakértő, craniosacralis terapeuta érkezik a Szülők és pedagógusok műhelyébe a Zenitbe. Előadásának címe: Mi a hatékony és tartós fogszabályozás titka? Minden érdeklődőt várunk szeretettel!