Kőleves, betűk és hulló falevelek a 2.z őszi kalandjai mentén
Szeptember elején újra benépesült az iskola udvara és folyosója. A nyár után jó volt újra együtt lenni, elmesélni egymásnak a nyári naplókba gyűjtött élményeket, és birtokba venni a régi-új kedvenc helyeket. Az udvaron az új sárkonyha hamar a legkedveltebb játékká vált, a teremben pedig új legószettek várták az építő kedvű gyerekeket.
Már az első hét tele volt izgalmas programokkal. A Margitszigeten tett kirándulás igazi kaland lett: a zenélő szökőkút, az állatkert, a kolostorrom és a hatalmas platánfák sok felfedeznivalót kínáltak. A visszaútra a fagyiból nyert energia adott lendületet, és jó érzés volt látni, milyen ügyesen közlekednek már a gyerekek a városban. Az iskola környékén szervezett kalandpályán is igazi csapatként működtek, térképpel a kezükben keresték az állomásokat és lelkesen oldották meg a feladatokat. A hét végén közösen készítettünk limonádét a piknikre: mindenki kivette a részét a citromszeletelésből, a facsarásból és a keverésből.
Évindító családi programunk a Nógrádi Vadasparkban egy különleges élmény volt. Mi egy teherautó platóján ültünk, csendben figyelve a tőlünk pár méterre etetett vadállatokat. Közelről láttuk, hallottuk a szarvasbőgést és barcogást.
A második héten már az órarend szerint dolgoztunk. Előkerültek az új tankönyvek, megbeszéltük, mit is jelent a nyelvtan. Megismertük a ritka betűket, gyakoroltuk a kifejező olvasást, és a lelkesedésünk olyan nagy volt, hogy a kis elsősöknek is tartottunk egy olvasásbemutatót. A „Miau” című mesét nagy tapssal fogadták. Matematikából az ismétlés mellett helyiértékekkel és hiányos műveletekkel foglalkoztunk, sok játékos gyakorlással. A gyerekek egyre magabiztosabban végeztek számolásokat, és örömmel dolgoztak együtt. Az angol, az ének és a rajzórák is sok örömöt hoztak. A gyerekek illusztrációkat készítettek Nemes Nagy Ágnes verséhez, hallgattak zenés feldolgozást, és még a magaságyásokat is beültettük virághagymával, gondosan kimérve minden gumó helyét.
A harmadik héten a Képező Galériában jártunk, ahol Gross Arnold különleges grafikáit fedeztük fel. A gyerekek egy kis „nyomozásban” vehettek részt, amikor egy- egy apró részletet kellett megtalálni a képeken. Magyarórán ritka szavakat ismertünk meg, mondatokat alkottunk és a versekben rímeket kerestünk. A mozgásos betűtanulás, a fonalból formált betűk és az okostáblás játékok mind segítették a tanulást. Matematikából a tízesátlépés és a Kenguru feladatlapok hoztak kihívást és sikert.
Szeptember végén a százastáblával dolgoztunk. Felfedeztük a számok közötti összefüggéseket, bontottunk, összeadtunk, kivontunk, észrevettük a mintázatokat. A Magyar népmese napján különleges élményünk volt: közösen főztünk kőlevest. Mindenki segített a hámozásban, darabolásban, fűszertörésben, és a végén még a legválogatósabb gyerekek is elismerték, milyen finom lett. Szeptember végén pedig elkezdődött a várva várt úszásoktatás.
Októberben már otthonosan mozogtak a gyerekek az iskolai feladatok között. Matematikából gyakoroltuk a kerek tízesekkel való műveleteket, számláltunk kettesével, négyesével, tízesével, és megismerkedtünk a római számírással is. Az olvasásórákon Petőfi Sándor versei kerültek elő, és sokat beszélgettünk a rímekről, ritmusokról. Az Anyám tyúkja már sokaknak kedvencévé vált.
A könyvtárlátogatás után mindenki új olvasnivalóval tért vissza. A gyerekek egyre kifejezőbben olvasnak, és szívesen vállalnak párbeszédes szerepeket is. A tanulás mellett a kreatív alkotás sem maradt el: pókhálókat szőttünk, őszi leveleket festettünk, meleg és hideg színeket különböztettünk meg, és igazi elmélyüléssel dolgoztak a kis művészek.
Egy szép őszi októberi szombaton ellátogattunk a Madách Színházba, ahol Lúdas Matyi történetét követhettük figyelemmel a libák szemszögéből.
A hónap végén a természet is beköltözött a tanterembe. Leszüreteltük a dísztököket,
téliesítettük a magaságyásokat, és leszüreteltük az iskola kertjében termő Zenit-szőlőt. A gyerekek ügyesen, biztonságosan használták a metszőollót, gondosan szemezték a szőlőt, és a frissen préselt must mindenkit jókedvre derített.
Az őszi hetek alatt az osztály újra összecsiszolódott. A gyerekek figyelnek egymásra,
segítik a társaikat, és örömmel tanulnak együtt. A tanév első két hónapja megmutatta, hogy a kíváncsiság, a játék és a közös munka mennyi örömöt tartogat. Jó látni, ahogyan napról napra bátrabbak, önállóbbak és egyre lelkesebbek lesznek.