Innováció, kreativitás - a Zenit iskola igazgatójának gondolatai
Az innováció és a kreativitás két nagyon népszerű kifejezés az elmúlt 10-15 évben a magyar és a nemzetközi oktatásban. Fejlesszük a kreativitást a gyerekeknél, figyeljünk a Gardner féle intelligencia területekre, innováljunk, hogy lekössük a diákjaink figyelmét. Nagyon sok képzést, ötletet, könyvet lehet találni ebben a témában, és a mesterséges intelligencia is nagyon jól használható ezen a területen.
De vajon elég-e, hogy sokat olvasunk a témáról, ismerjük az alapvetéseket, vagy arról értekezünk, hogy ezt a szemléletet egyáltalán lehetővé teszi-e a jelenlegi oktatási struktúra az intézményekben? Vagy legalább abban az intézményben, ahol mi vagyunk?
2002 óta vagyok a pályán, általában a felső tagozatos diákokkal foglalkoztam, de közben 5 évet a középiskolások között, 3 évet az alsó tagozatban töltöttem el. Korábban egy évtizedet voltam igazgató egyházi iskolákban. Bár ott is ezt a szemléletet igyekeztem elterjeszteni a tanárok és diákok között egyaránt, azonban a Zenit környezete a tapasztalatok alapján különösen jó hatással van a gyermekekre ezen a területen.
Sokféle irányított tevékenységben gondolkodhatnánk, a Zenit Iskolában szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján azonban azt javaslom minden kollégának, igazgatónak, hogy teremtsen mesterségesen természetes környezetet az intézményben vagy az intézmény egy területén. A legjobb ötletek ott fognak majd születni és még a tanárokra is nagyon pozitív hatással lesz. Ez működik nálunk a speciális nyelvoktatásunkban, a tanórákon, de még a napköziben is.
Néhány példa:
Udvaron megtalálható eszközökből (kábeldob, térkő, kosárpalánk) játékra alkalmas sporteszközt fabrikáltak a gyerekek.
Napköziben egyik diákunk kezdeményezte, hogy Lego robotika szakkört tartson az osztálytársaknak sőt már gondolatban megszületett a kisebbeknek is a tanfolyam.
Mesterséges intelligenciával szerkesztett dalba öntötték a diákok a tananyagot a nyelvtani szabályok megtanulására (erről korábban írtunk).
Sarah, a native speaker jelenléte - akivel csak angol nyelven lehetett beszélni - nagyon sokat emelt diákjaink angol önállóságán. Magas mércét állított, kár, hogy el kellett mennie. Azóta is keressük a pótlását.
Legutóbbi iskolai szülinapi ünnepünkre több harmadikos diák is kitartóan győzködte a tanárokat, hogy saját kreatív asztalt szeretnének, végül számos diák kezdeményezés valósult meg anélkül, hogy bármit feladatba adtunk volna. Kíváncsiak leszünk, hogy idén mivel készülnek!
Napköziben ötödikes diákok észrevették, hogy még mindig vannak veszélyben lévő gumós virágok a kertben, elhatározták majd megvalósították egy új virágos kert létrehozását.
Mesterségesen természetes környezetet minden korosztálynak! A gyermek szabadon játsszon, ne legyen wifi! Valahogy úgy felügyeljük őket, hogy szinte észrevétlenek legyünk. Bár nem könnyű feladat. Engedjük őket a saját szabályrendszerük szerint játszani, ötletelni, munkálkodni. Ezt meg lehet valósítani állami, egyházi és magánintézményekben egyaránt!
Mert a kreativitás nem egy tantárgy, amit tanítani kell, hanem egy ösztön, amit hagynunk kell levegőhöz jutni. Adjunk teret, és figyeljük, ahogy a 'semmiből' megszületik a jövő. Ne csak oktassunk – teremtsünk világot, ahol a gyerek mer önmaga lenni.
